Anna Ahmatova: Velence (1912)

2010.02.09. 12:03

Lágy-zöld hullám rengeti magát,
aranyozott galambdúc a víznél.
Szétvasalja a sós ízű friss szél
a fekete gondolák nyomát.

Tömegben sok furcsa arc, rokon.
Mennyi tarka játék a bazárban!
Hímzett párnán könyves oroszlán van,
ugyanaz a márványoszlopon.

Akár fakult vásznú képeken,
bágyadt-kéken hanyatlik a hűs ég.
De a zsúfolt tér nem szűk nekem,
s nem fojt sem a pára, sem a hőség.

 

Венеция 
Золотая голубятня у воды,
Ласковой и млеюще-зеленой;
Заметает ветерок соленый
Черных лодок узкие следы.
 
Сколько нежных, странных лиц в толпе.
В каждой лавке яркие игрушки:
С книгой лев на вышитой подушке,
С книгой лев на мраморном столбе.
 
Как на древнем, выцветшем холсте,
Стынет небо тускло-голубое...
Но не тесно в этой тесноте
И не душно в сырости и зное.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://irodalmivelence.blog.hu/api/trackback/id/tr101741795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása