Irodalmi séta Velencében

Egy tanulmányi kiránduláshoz készül ez a blog. A sétánk során próbáljuk bejárni azt a Velencét, amely másokban élt.

Keresés

Friss topikok

Címkék

accademia (1) ahmatova (1) arsenal (2) asbóth (1) babits (2) bashinjaghian (1) benyovszkykrisztian (1) bezerédizsigmond (1) bogdánlászló (1) bogoljubov (1) bordone (1) brodszkij (1) byron (1) caliari (1) canalegrande (1) canaletto (3) carlevaris (1) colferai (1) colleoni (1) dürer (1) eötvös (1) gentilebellini (1) goethe (1) grubacs (2) guardi (2) gyurkovics (1) henryjames (1) ilbucentoro (1) isolasanlazzaro (1) jékely (1) josephheintz (1) jozsefattila (1) karátson (1) kosztolányi (3) lakatoslászló (1) lázárjános (1) longhi (2) mainardi (1) molo (1) molytamás (1) monet (2) móra (1) musset (1) nemesnagyágnes (1) nicopeia (1) nietzsche (2) noailles (1) palazzoducale (3) paler (1) pasternak (1) piazetta (1) pontedeisospiri (2) pound (1) prichett (1) rilke (3) rimay (1) salute (1) sangiorgiomaggiore (1) sanmarco (11) sargent (2) sartre (1) scarpa (1) scuoladisanrocco (1) signac (1) somlyó (1) szerbantal (1) thurzógyörgy (1) tintoretto (1) tiziano (2) tóthárpád (1) turner (2) velence szelence (1) verocchio (1) veronese (1) veronicafranco (1) Címkefelhő

Archívum

Friedrich Nietzsche: Gyönyörűség (1886)

2010.01.31. 10:29

Galambjaid, San Marco, látom ismét:
kihalt a tér, nyugodt dél tündököl.
Kósza dalaimat küldöm a friss lég
szárnyán galambrajként az égbe föl,
    majd visszabűvölöm,
hol tollukat új rímek ékesítsék...
- Ó, mily öröm!

Te tiszta égbolt, kék fényű selyemből,
mily védőn állsz a tarka kép felett,
melynek lelkét unnám, melyet szivemből
szeretek, féltek és irigyelek!
    Róla lemondanék?
Te szem varázsmezője, szót se erről!...
- Gyönyörüség!
 
Zord torony, mily hősi-könnyen veted te
magasba itt oroszlán-súlyodat,
mély hangon az egész teret bezengve!
Tán franciás accent aigu-jevagy?
    Tudom, hogy börtönöm,
ha itt maradnék, selyempuha lenne...
- Ó, mily öröm!
 
Halkulj, zene! Várj, míg az árnyak újra
visszahozzák a langyos, barna éjt!
Korán e hang, nem fest az alkony ujja
arany cirádákon még rózsafényt,
    jut még idő elég
költészetre, magányra, mélabúra...
- Gyönyörüség!
 
Kálnoky László fordítása
 
 
 
 
 
Mein Glück!
           
Die Tauben von San Marco seh ich wieder:
Still ist der Platz, Vormittag ruht darauf.
In sanfter Kühle schick' ich müssig Lieder
Gleich Taubenschwärmen in das Blau hinauf —
    Und locke sie zurück,
Noch einen Reim zu hängen in's Gefieder
— mein Glück! Mein Glück!
 
Du stilles Himmels-Dach, blau-licht, von Seide,
Wie schwebst du schirmend ob des bunten Bau's,
Den ich — was sag ich? — liebe, fürchte, neide ...
Die Seele wahrlich tränk' ich gern ihm aus!
    Gäb' ich sie je zurück? —
Nein, still davon, du Augen-Wunderweide!
— mein Glück! Mein Glück!
 
Du strenger Turm, mit welchem Löwendrange
Stiegst du empor hier, siegreich, sonder Müh!
Du überklingst den Platz mit tiefem Klange
Französisch, wärst du sein accent aigu?
Blieb ich gleich dir zurück,
Ich wüsste, aus welch seidenweichem Zwange...
— mein Glück! Mein Glück!
 
Fort, fort, Musik! Lass erst die Schatten dunkeln
Und wachsen bis zur braunen lauen Nacht!
Zum Tone ist's zu früh am Tag, noch funkeln
Die Gold-Zieraten nicht in Rosen-Pracht,
Noch blieb viel Tag zurück,
Viel Tag für Dichten, Schleichen, Einsam-Munkeln

— mein Glück! Mein Glück!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szerző: tabularium

Szólj hozzá!

Címkék: nietzsche turner sanmarco

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://irodalmivelence.blog.hu/api/trackback/id/tr501716436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása