Arra az útra gondolok,mikor a hajó éjbe vitt,a téli éjbe engemet,szárazföldit és északit. Nagy, hosszúszálú, szürke bundavolt rajtam, s félig nyitva voltaz ámulattól és a szél,a szél derékig áthatolt. Kétoldalt lassan, csöndben úsztakaz alig-sejtett…